VITA EURÓPA JÖVŐJÉRŐL

A MIGRÁCIÓ ÉS DEMOGRÁFIAI KIHÍVÁSOK EURÓPÁBAN

2021. október 1, Péntek 9.00-12.00 és 13.00-15.00

HELYSZÍN

RETÖRKI, 1062 Budapest, Andrássy út 100. 1. emelet

EU honlapra feltöltve:

https://futureu.europa.eu/processes/Migration/f/35/meetings/35707

ELŐADÁSOK

Az előadásokat vita követi.

Az előadások sorrendje változhat.

The presentations will be followed by a debate.

The order of the presentations is subject to change.

ABSZTRAKTOK

Lóránt Károly

Migráció és demográfiai válság Európában

Európában a népesség változására a XIX. század második felétől kezdve állnak rendelkezésre részletesebb statisztikai adatok. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a mai huszonöt országból álló Európai Unió népessége egészen az 1960-as évekig évi 0,5-1,0 százalékkal növekedett. Az 1960-as évektől kezdve azonban drámai változások következtek be, melynek során az úgynevezett teljes termékenységi ráta  drasztikus csökkenése miatt a népesség növekedési üteme egy generáció alatt zéróra csökkent. A teljes termékenységi ráta az 1960-as évek elején még 2,66 volt, mely arány az 1990-es évekre 1,46-ra esett vissza. Ez az arány durván számolva azt jelenti, hogy az európai népesség két generációnként, vagyis hatvan évenként megfeleződik. E tendencia fennmaradása esetén a jelenlegi európai népesség mintegy kétszáz év alatt a tizedére csökken

A teljes termékenységi ráta csökkenésének oka az, hogy bár a nők minden korosztályában csökkent a korspecifikus szülési ráta , a húszéves korú nők esetében e ráta igen nagy mértékben csökkent. Más szavakkal azok a gyerekek, akiket a nők huszonéves korukban nem szültek meg, soha nem fognak megszületni (a teljes termékenységi ráta szinten tartásához növekedni kellett volna a harmincas éveikben járó nők által szült gyermekek számának, de e korcsoportra is a csökkenés jellemző).

A huszonéves nők szülési rátájának drámai csökkenése elsősorban kulturális okokra vezethető vissza, mindnek előtt a városi életformára, tehát az urbanizációra (falun mindig is nagyobb volt a születésszám, mint a városokban) és a nők iskolázottsági szintjének emelkedésére, ami kitolja az első gyermek születésének időpontját. Az, hogy a huszonéves korban elmaradt gyermekszülés a harmincas éveikben járó nők megnövekedett szülési rátájával nem kerül kompenzálásra, annak részben kulturális, de talán még erőteljesebben gazdasági okai vannak. Jelentősen csökkent a házasulási szándék, illetve jelentősen csökkentek azok a lehetőségek (ifjúsági mozgalmak, nagyvállalatok stb.), ahol a fiatalok egymással megismerkedhetnének. A foglalkoztatás kiszámíthatatlansága bizonytalanná teszi a családalapítás és fenntartás anyagi alapjait.

Mivel a fenti okok tartósnak ígérkeznek, ma senki nem tudja megmondani, hogy a jelzett demográfiai tendenciák milyen eszközökkel lennének legalább a népességszám stabilizálásáig visszafordíthatók.

Az európai unió vezetésének fejében a népességszám drámai alakulása, mint a népesség elöregedése (“őszülése”), illetve az időskorú (65 év feletti nyugdíjas) és a kereső (16-64 év közötti) korosztály arányának jelentős romlása tükröződik és megoldásként részben a bevándorlás fokozását, részben a nyugdíjba vonulás idejének kitolását részben pedig a nyugdíjrendszer úgynevezett tőkefedezeti rendszerré való átalakítását ajánlják.

Az európai lakosság egyik megoldásért sem lelkesedik, a kritikusok pedig arra mutatnak rá, hogy a nyugdíjkorhatár kitolása a jelenlegi körülmények között illuzórikus, hiszen még az ötvenévesek sem találnak új állást, ha a régit elvesztik, nem, hogy a hatvan, vagy hetvenévesek. A nyugdíjrendszer tőkefedezeti magán nyugdíjrendszerré való átalakítása is csak a szolidaritási elem felszámolását jelenti, hiszen mindig igaz lesz, hogy a munkában lévők tartják el az időseket, illetve a gyerekeket. Ami pedig a bevándorlást illeti, azt a nyugat-európai közvélemény sokkal inkább gátolni, mint erősíteni kívánja.

Rövid-közép távon az elöregedést kompenzálhatja a nyugdíjas korúak fokozott bevonása a termelésbe és szolgáltatásokba, hosszú távon azonban megoldást csak az adhat, ha Európa lakossága demográfiailag önfenntartóvá válik.

Károly Lóránt

Migration and demographic crisis in Europe

More detailed statistics on population change in Europe are available from the second half of the 19th century onwards. These data show that the population of today’s European Union of twenty-five countries grew by 0.5 to 1.0 per cent per year until the 1960s. However, from the 1960s onwards, dramatic changes occurred, with the population growth rate falling to zero in a generation due to a dramatic fall in the so-called total fertility rate, which, after 2.66 in the early 1960s, fell to 1.46 in the 1990s. Roughly speaking, this rate means that the European population halves every two generations, or every 60 years. If this trend continues, the current European population will be reduced by a tenth in about two hundred years

The reason for the fall in the total fertility rate is that, although the age-specific fertility rate has fallen for women of all ages, it has fallen sharply for women in their twenties. In other words, the children that women do not have in their twenties will never be born (to maintain the total fertility rate, the number of children born to women in their thirties would have to increase, but this age group is also in decline).

The dramatic fall in the fertility rate of women in their twenties is mainly due to cultural factors, first and foremost the urban lifestyle, i.e. urbanisation (birth rates have always been higher in rural areas than in cities) and the rise in women’s education levels, which postpones the date of the first child’s birth. The failure to compensate for the delay in childbearing in the twenties by the increased birth rate of women in their thirties is partly cultural, but perhaps more strongly economic. There has been a significant reduction in the desire to marry and a significant reduction in the opportunities (youth movements, large companies, etc.) for young people to meet each other. The unpredictability of employment makes the financial basis for starting and maintaining a family precarious.

Since these factors are likely to be permanent, no one can say today what measures would be needed to reverse these demographic trends, at least until the population has stabilised.

The dramatic population trend is reflected in the EU’s leadership’s view of the ageing of the population (‘greying’) and the significant deterioration in the ratio of older people (pensioners over 65) to the working age (16-64), and the solution proposed is partly to increase immigration, partly to extend the retirement age and partly to transform the pension system into a so-called funded system.

The European population is not enthusiastic about either solution, and critics point out that extending the retirement age is illusory in the current circumstances, since even people in their fifties cannot find a new job if they lose their old one, let alone those in their sixties or seventies. The transformation of the pension system into a private funded pension system will also only mean the elimination of the solidarity element, since it will always be true that it is the working population that supports the elderly and children. And as for immigration, public opinion in Western Europe wants to discourage it rather than encourage it.

In the short to medium term, ageing can be compensated for by the increased involvement of retired people in production and services, but in the long term, the only solution is for Europe’s population to become demographically self-sustaining.

Márai Géza

Női-férfi terméketlenség – a gyermeklétszámot csökkentő jelentős tényező. Élelmiszer és környezet eredetű – naponta ható toxikus okok

Az előadás bemutatja a napi élelmiszermérgek eredetét és káros hatásaikat, és a mérgek mindennapi fogyasztásában (halmozódási hatás) előfordulására hívja fel a figyelmet.  Mindezek előfordulása a naponta fogyasztott élelmiszerekben súlyos nemzőképességi zavarokat okoz (orvosi szakirodalom szerint). : Spermiumtermelési zavarok és erős csökkenés; a petefészek és a méh működésének károsodása, a meddőséghez hozzájárulás, valamint a vetélés és a koraszülés előidézése. A mikotoxinok hőstabilok, mindig „koktélban” hatnak (6-10 féle). Általános hatás (orvosi szakirodalom szerint): étvágytalanság, véres gyomor- és bélgyulladás (sejtmérgek!), ellenállóképesség csökkenése. Megelőzéshez szükséges a pontos felmérés, az élelmiszer-toxinok csökkentése, ill. kizárása az ökológiai gazdálkodás terjesztése és támogatása útján; a családok támogatása abban, hogy hazai ökológiai termesztésből származó élelmiszert fogyasszanak.

Géza Márai

Female-male infertility -a major factor reducing the number of children. Toxics in daily food and environmental effects

The author describes the origin and harmful effects of daily food poisons and will draw attention to the occurrence of these poisons in everyday consumption (the accumulation effect).  The presence of these toxins in the food we consume daily causes serious reproductive disorders (according to medical literature): spermatogenesis disorders and severe reduction; damage to ovarian and uterine function, contributing to infertility and causing miscarriage and premature birth. Mycotoxins are thermostable, always acting in a “cocktail” (6-10 species). General effects are loss of appetite, bloody stomach and intestinal inflammation (cellular toxins!), reduced resistance. Prevention requires accurate assessment, reduction or elimination of food toxins through the dissemination and promotion of organic farming, support for families to consume food from domestic organic production.

Szegő Szilvia

Egy nem feltárt ikerdeficit: demográfiai és államháztartási deficit együtt halad. A demográfiai csökkentése az elsődleges. Magyar példa

Az előadás arra épít, hogy az úgynevezett piacgazdaság (ami inkább egyenlőtlen pénz gazdaság) a gazdaságnak csak egy altípusa. A népességet mindegyik gazdaság “termeli”, így a nemzetgazdaság, a családgazdaság és az államgazdaság is. Az előadás bemutatja a demográfiai hiányok típusait, majd azt, hogy ezek a deficitek miért növelik az államháztartási hiányt. Az előadás feltárja az egyenlőtlen pénzgazdaság és a családgazdaság közötti éles életpálya konfliktusokat. Ezen konfliktusok mérséklésében erőteljes szerepe van az államgazdaságnak (államháztartásnak). Következtetés: a demográfiai deficit csökkentése alapvető, annak elhalasztása az államháztartási deficit megállíthatatlan növekvésébe torkollik.

Az államgazdaságnak elengedhetetlen szerepe van az ikerdeficit mérséklésében. A magyar családpolitika eredményes, de a generációs életpálya szemléletre nagyobb figyelmet kell fordítani .

Szilvia Szegő

An unexplored twin deficit: demographic and public finance keep together. Reducing demographic has the priority. Hungarian example

The presentation is based of economic notions in which the so-called market economy (better unequal money economy) is only one type of the economies (the money-market, national, family and state economies exists also). The generations will be produced in all of these economies. The presentation concentrates on the conflicts between the money market and family economies. What does the notion, population deficit means in this study and what are the effects ln the state budget. The coclusion of the study:  there is a strong relationship between the structural state budget deficit and the population deficit.  That is: without improving the population process, that is the conflicts causing the population deficits, the structural deficit in the state budget will be reproduced. The Hungarian family policy looks like efficient, but needs more life-course approach to generation reality.

Botos Katalin

A bevándorlás alternatívája

Egész Európára jellemző a „demográfiai tél”. Ez mindenképpen vonzza a migrációt.  Európa nyugati fele Kelet-Európából elszippantotta a munkaerő egy jelentős részét az elmúlt negyed században. Itt ezt is pótolni kell, nemcsak az alacsony születésszám miatti csökkenő népességet. Szeretnék felvázolni egy konkrét javaslatot, amelyet nemcsak a hazai megvalósításra, de Európa számára is relevánsnak tartunk. Ez pedig a nyugdíjrendszer olyan reformja, amely a felnevelt és taníttatott gyermekekhez kötötten egészítené ki a jelenlegi munkanyugdíj rendszert. Ez a nyugdíjrendszernek a biztosítási paradigmáról a befektetési paradigmára való átállítását jelentené, második csatornaként. Várhatóan ez idővel visszahatna a demográfiai helyzet javulására is.

Katalin Botos

Alternative to Migration

Europe as a whole is experiencing a “demographic winter”, which is certainly attracting migration.  The western half of Europe, from Eastern Europe, has siphoned off a significant part of its labour force in the last quarter of a century. Here too, this needs to be replaced, not just by a declining population due to low birth rates. I would like to outline a concrete proposal that we consider relevant not only for domestic implementation but also for Europe. This is a reform of the pension system that would complement the current work pension system by linking it to children raised and educated. This would mean a shift of the pension system from an insurance paradigm to an investment paradigm as a second channel. It is expected that this would also have a knock-on effect on the demographic situation over time.

Pintér Tibor – Somogyi Ferenc:

Az integráció természetes határai

A nemzetközi gazdaságtan uralkodó szemlélete P. Krugman és M. Obstfeld komparatív előnyök modelljén jól bemutatható. A modell érték- és célrendszere, a világpiaci árarány-változások, a technológiai haladás hatása, a volumen-gazdaságosság, a munkamegosztás társadalmi következményei és a negatív externáliák veszélyei kerülnek előtérbe. A szerzőpáros csak azokkal a megfontolásokkal számol, amelyek a volumen-gazdaságosság révén akár növekvő hozadékot is eredményezhetnek a termelők számára, s innen egyenes út vezet az „egy cég termeljen bizonyos jószágokat a világ összes fizetőképes fogyasztójának” világállami elképzeléshez. Kritikánk során igyekszünk rámutatni a modell korlátaira, esetenként korlátoltságaira. A krugmani-obstfeldi modell világállam apologetikájával szemben arra hívjuk fel a figyelmet, hogy filozófiai antropológiailag, ontológiailag, axiológiailag, etikailag és ökológiailag megalapozott világgazdaság csak a nemzetgazdaságok és a régiók harmonikus, visszafogott működése mellett felelhet meg a XXI. századi kihívásoknak.

Tibor Pintér – Ferenc Somogyi:

Natural limits to integration

The leading perception of the international economy can be fully described through the works of P. Krugman and M. Obstfeld’s model of comparative advantages. The following topics are highlighted: the value- and aimsystem of the model, world market value rate changes, effect of the technological advancement, volume-economy, the social consequences of division of labor, the dangers of negative externalies. The authors only consider those conditions, that can achieve increasing yield for the producers in the volume-economy, which leads straight to the theory of “Only one company should produce one type of product for the people with purchasing power”. Our critic tries to point out the model’s limitations and it’s occasional misconceptions. We would like to draw attention against the apologetics of the Krugman-Obstfeld world-state model, that the philosophically anthropologically, ontologically, axiologically, ethically and ecologically functional, well-based world-economy can only work with the harmonical, regulated operation of national-states on regions in the challenges of the 21th century.

Dr. Benda József

A megoldás útján– Egy nagycsaládos alszektor kialakítása

A népességfogyás Európában 100 éves múltra tekint vissza. Az egyik fő okának a nők (hol erőszakos, hol manipulatív) tömeges munkába terelését tekinthetjük, amely a volt kommunista országokban az 1950-es évektől 20 év alatt, a nyugati országokban lassabb ütemben manapság is folyik. Ez a folyamat figyelmen kívül hagyja, hogy a jövő generációnak az egészséges felnevelése időt, pénzt és személyes szülői jelenlétet igényel. Mivel a fiatalok jelentős része még napjainkban is szeretne csak a családjának élni, a megoldást azt jelenthetné, ha kialakítanánk egy nagycsaládos társadalmi alszektort, amelybe az önkéntesen belépő fiatalok megkapnák az anyagi, a képzési és a közösségi támogatást a gyermekek zavartalan felneveléséhez. 

Dr. József Benda

Solutions to the demographic challenge – Developing a large family sub-sector

Population decline in Europe has a 100-year history. One of its main causes is the mass (sometimes forced and sometimes manipulative) reintegration of women into the workforce, which has been going on for 20 years in the former communist countries since the 1950s and at a slower pace in the western countries. This process ignores the fact that raising a healthy future generation requires time, money and the personal presence of parents. Given that a significant proportion of young people today still want to live only for their families, the solution could be to create a sub-sector of society with large families, where young people who voluntarily join would receive the financial, educational and community support to raise their children without disruption.      

Tatay Tibor – Bándy Katalin

A tömeges migráció gazdasági hatásainak elemzése a német adatok tükrében

A 2015 évi migrációs hullámmal kapcsolatban megvizsgáltuk, hogy gazdasági oldalról milyen következményekkel járhat a tömeges bevándorlás.  A német intergenerációs mérleg alapján vizsgálva az látszik, hogy az államháztartás fenntarthatóságát akkor javítja a bevándorlás, ha a bevándorlók magas aránya szerez a német őshonos lakossággal azonos képzettséget.  A tényadatokból olyan negatív forgatókönyvek megvalósulása valószínűsíthető, hogy a bevándoroltak várhatóan nem elégítik majd ki a német munkaerőpiac igényeit és nem javítják a német államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát.

Tibor Tatay – Katalin Bándy

Economic Impact of Mass Immigration in the Light of German Data

In the context of the 2015 migration wave, we have examined the economic consequences of mass immigration.  Looking at the German intergenerational balance, it appears that immigration improves the sustainability of public finances if a high share of immigrants acquire the same education as the native German population.  The evidence suggests that negative scenarios of immigrants not meeting the needs of the German labour market and not improving the long-term sustainability of German public finances are likely.

dr. Verrasztó Zoltán

A környezetvédelem szerepe Európa jövőjében

Az EU fenntartható fejlesztési céljai a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontjaira kiterjednek, de a rövidtávú politikai és gazdasági érdekek többnyire felülírják a valós lokális konkrétumok megismerésének az igényét, a természettudományos alapú szempontrendszer érvei, jövőképei érdektelenné válnak. A többszempontú térbeli döntéstámogató rendszer megvalósításának tudományos innovációja, továbbá a hálózatkutatás hordozza magában azt a lehetőséget, hogy Európa jövőjében meghatározó igénnyé váljon a fenntarthatóság tudományos igényű, döntéselőkészítő vizsgálata az Európai Táj Egyezmény által már kijelölt úton.

dr. Zoltán Verrasztó

The Role of Enveronmental Protection in the Future of Europe

The EU’s sustainable development objectives cover economic, social and environmental aspects, but short-term political and economic interests mostly override the need to understand the real local specifics, and the arguments and visions of a science-based approach become irrelevant. The scientific innovation of the implementation of a spatial decision-support system based on multiple perspectives and network research also holds the potential to make the scientific, decision-preparatory examination of sustainability a key requirement for Europe’s future, along the path already laid down by the European Landscape Convention.